A parlamenti választásokon a több mint 105 ezer szavazatot kapott MKP nem jutott be a parlamentbe. A Most-Híd ennél sokkal kevesebb magyar szavazatot kapott, de szlovák szavazói pótolták a hiányt. De mennyi is az annyi? Vajon hány magyar szavazatot kapott a Most-Híd? Ennek járunk utána…
A választási eredmények ismeretében rögtön megállapítható volt, hogy az MKP és a Most-Híd szavazatainak arányát tekintve a magyarok között már egyértelműen a Magyar Közösség Pártja dominál. Ennek ellenére minden elemzéskor hangsúlyozni kell, hogy a magyar szavazatok tükrében a választás nem siker még az MKP esetében sem, mivel a felvidéki magyarok messze az országos arány (59,82%) alatt vettek részt a választásokon. Ennek megállapításához elég rátekinteni Szlovákia választási részvételi térképére.
A 18, magyarok által is lakott járás közül 15-ben volt az országos átlag alatti a választási hajlandóság, ötben még az 50%-ot sem haladta meg (Komáromi járás – 49,02%, Losonci járás – 50%, Nagyrőcei járás – 46,93%, Tőketerebes – 48,81%, Nagymihályi járás – 43,55%).
A magyar szavazatok megoszlására következtethetünk a választási részvételből, az elsőbbségi szavazatokból (preferencia-szavazatok, „karikák”) és a pártokra leadott szavazatokból is. Vegyük őket sorjában!
I. Választási részvétel
Szlovákiában a regisztrált választópolgárok száma 4 426 760. A magyarok aránya (a 2011-es népszámlálás szerint) 8,5 százalék, melynek alapján – ha a választópolgárok arányának megoszlása hasonló – 376 274 lehet a magyar választópolgár. Ha közülük minden második szavazott, akkor a magyar szavazatok száma 188 137. Ebből az MKP elvitt 105 495 szavazatot, maradt tehát 82 642 szavazat, melyek nagyrészt a Most-Hídra mentek, de nem kizárólagosan. Ha csak a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségre leadott 2 426 szavazatot számítjuk le belőle, rögtön 80 ezernél tartunk már a Most-Híd lehetséges magyar szavazói számánál, de természetesen más pártokra is szavaztak a felvidéki magyarok.
Megjegyzendő, hogy ez a számítás inkább egy gyors becslés, ugyanis legalább további két tényező is szerepet játszhatott a magyar választók számának alakulásában. Emelhette a magyar választópolgárok számát az a tény, hogy a magyar lakosság a kor szerint megoszlást tekintve idősebb a szlováknál, csökkenthette viszont az a lehetőség, hogy lehet, hogy még a magyarok fele sem szavazott…
II. Preferencia-szavazatok
A Most-Híd esetében 142 613-an éltek a karikázás lehetőségével, közülük 59 145-en karikázták be a Most-Híd szlovák alelnökét, a kettes számmal induló Lucia Žitňanskát. Vagyis a karikázók 41,5 százaléka. Žitňanskát minden bizonnyal nem a magyarok karikázták, és ha ezt az arányt a Most-Híd összes szavazójára (169 593) alkalmazzuk, mint szlovák szavazókra, akkor legalább 70 381 a Most-Híd szlovák szavazóinak a száma. És itt a legalább kifejezésnek fontos szerepe van, mert az messze nem állítható, hogy minden szlovák bekarikázta Žitňanskát (sőt!), és a Most-Híd nem magyar szavazói között még ott vannak a más nemzetiségekhez tartozók is (romák, ruszinok…) is.
III. A pártok választási eredményei
Ezen a ponton már tisztább képet kaphatunk a vizsgált kérdést tekintve, mert tényekkel, nem pedig választási valószínűsíthetőségekkel dolgozunk. Tény, hogy a Most-Híd a magyarok által egyáltalán nem lakott megyékben is sok szavazatot kapott. Konkrétan a trencséni régióban 1,96%-ot (5 960 szavazat), a zsolnaiban 1,77%-ot (6 367 szavazat), az eperjesiben pedig 2,58%-ot (6 367). És még ott vannak a magyarok által lakott kerületek magyarok által nem lakott járásai is, Garamszentkereszten (Žiar nad Hronom) 4,49%-ot kapott a Most-Híd, Bazinban (Pezinok) 3,93%-ot, Malackán (Malacky) 3,47%-ot, Breznóbányán (Brezno) 2,48%-ot, Zólyomban (Zvolen) 2,78%-ot, Iglóban (Spišská Nová Ves) 3,37%-ot, Pöstyénben 2,82%-ot, Nagyszombatban (Trnava) 2,23%-ot, Szenicén (Senica) 2,86%-ot – ezek mind járási adatok. Csak a Tapolcsányi (Topolčany) járásban volt 2% alatt (1,36%). Ezek a számok a szlovák szavazók olyan választási magatartására utalnak, hogy minél közelebb vannak a magyarok által lakott területekhez, annál inkább szavaznak a Most-Hídra.
És végül nézzük a magyarok által többségben lakott községek választási adatait, amelyeknél már csakis a valós számadatokra támaszkodunk. És ezek sokak számára megdöbbentő eredményt mutatnak.
Szlovákiában a 2011-es népszámlálás szerint 363 településen élnek abszolút többségben a magyarok (relatív többségben egyébként 386 helyen).
Tekintsük át a magyar többségű településeket lépcsőzetesen, a magyarság legalább 50%-os létszámától kezdve egészen a legalább 90 százalékos arányig.
A tények a következők:
– 50% feletti magyarság 363 településen, MKP: 83 599 szavazat, Most-Híd: 61 911, MKP/Most-Híd arány 1,35
– 60% feletti magyarság 309 településen, MKP: 67 297 szavazat, Most-Híd: 47 112, MKP/Most-Híd arány 1,43
– 70% feletti magyarság 236 településen, MKP: 54 323 szavazat, Most-Híd: 35 434, MKP/Most-Híd arány 1,53
– 80% feletti magyarság 136 településen, MKP: 28 425 szavazat, Most-Híd: 16 805, MKP/Most-Híd arány 1,69
– 90% feletti magyarság 40 településen, MKP: 8 650 szavazat, Most-Híd: 3 933, MKP/Most-Híd arány 2,2
Ezek a számok egyértelműek a két párt magyarok közötti támogatottságának arányát illetően, konkrét népszámlálási és választási adatok. Mindehhez csemegeként még két adat: az MKP 129 magyarok által többségben lakott településen szerzett legalább kétszer annyi szavazatot, mint a Most-Híd. Fordítva ez csak 19 helyen volt. (Ezen települések konkrét megnevezésére egy későbbi tanulmányban visszatérünk)…
Oriskó Norbert, Felvidék.ma – Tények.sk