Nagy-Britanniát elárasztották a petíciók és a népszavazások. 1,2 millióan kérték újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. Másik petícióban több mint 120 ezren kérték, hogy London váljon ki Nagy-Britanniából, majd csatlakozzon az Európai Unióhoz. 568 ezren írták alá azt az ősszel kezdeményezett petíciót, hogy az akkor még elnökjelölt Donald Trumpot ne engedjék beutazni Nagy-Britanniába. Az utóbbi petíciót a brit alsóház idén januárban vitatta meg.

Farkas Iván (fotó: ON)

Nagy-Britannia alkotmánya úgy rendelkezik, hogy százezer brit polgár aláírását követően a brit parlament alsóháza köteles megvitatni a petícióba foglalt kezdeményezést, javaslatot. Számoljunk csak utána. Nagy-Britannia lakosainak száma 64 millió. Szlovákia alkotmánya is legalább százezer aláírást ír elő ahhoz, hogy a petíciós kezdeményezést a szlovák törvényhozás megvitassa. 64 millió polgár és 5,4 millió polgár esetében is százezer aláírás a küszöb.

Két választási időszakban voltam parlamenti képviselő, ám a nyolc év alatt egyetlen petíciós kezdeményezést sem vitatott meg a pozsonyi parlament. Vagyis az alulról jövő civil vagy társadalmi kezdeményezések – bármennyire fontosak is – szinte reménytelen, hogy Szlovákiában valaha is a törvényhozás elé kerüljenek, és alapvető változásokat érjenek el a társadalmi berendezkedés egy-egy részletében.

A Magyar Közösség Pártja ösztönzésére az elmúlt években számos petíciós kezdeményezés indult. A 2015 őszén szervezett petícióban a kormányt arra köteleztük volna, hogy tekintse érvényesnek a helyi népszavazások eredményét, különös tekintettel a települések közbiztonságát, környezetvédelmi viszonyait és névváltoztatását érintő ügyekben. Mint ismeretes Pered községben érvényes népszavazás volt a település történelmi nevének visszaállítására, Bősön pedig migránsügyben – a kormányzat azonban egyik esetben sem vette figyelembe a népakaratot. A petíció aláírói elutasították a kötelező migránskvóták bevezetését is. E petíciót 79 798-an írták alá, mégsem vitatta meg a pozsonyi törvényhozás, az aránytalanul magas küszöb miatt. 2010-ben 33 ezernél is többen írták alá azt a szabad anyanyelvhasználatot követelő petíciót, amelyet a Magyar Koalíció Pártja (MKP) állított össze szlovákiai civil szervezetekkel együttműködve. 2015-ben a civilek magyar iskolák színvonalasabb oktatásáért indított aláírásgyűjtését 26 452-en támogatták meg alig egy hónap alatt.

Szlovákia lakosságának számaránya Nagy-Britannia lakosságához mérve 8,4 százalék. Nem feltétlenül kell a petíció parlamenti megvitatásának küszöbét tízezerre csökkenteni, ám a mai küszöb egynegyedére, vagyis 25 ezer aláírásra csökkenthető lenne. S lám, a fenti adatokból kiindulva az elmúlt hat évben számos petíció eredményes lehetett volna, és a kezdeményezés a szlovák törvényhozás elé kerül. Ha a képviselők elutasítják is a petíciós kezdeményezést, az akkor is szerepelt volna az országos médiában, sokkal többen felfigyelhettek volna a változások szükségességére egy-egy társadalmi kérdésben, mint a kezdeményezések parlamenti megvitatása nélkül. Itt az ideje tehát, hogy a szlovák Alkotmány legközelebbi módosításánál kezdeményezzük a petíció parlamenti megvitatása küszöbének jelentős csökkentését, akár a mai küszöb egynegyedére: 25 ezer aláírásra.

Farkas Iván, az MKP alelnöke