A francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójában Emmanuel Macron független, centrista politikus végzett az első helyen a voksok 23,75 százalékával, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje lett a második a szavazatok 21,53 százalékával.
A harmadik a konzervatív Francois Fillon (19,91), a negyedik Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus (19,64) lett. Benoit Hamon szocialista elnökjelölt 6 százalékot szerzett.
Nézőpont Intézet: a francia nagyság visszaszerzésének esélyéről szól az elnökválasztás
A francia nagyság visszaszerzésének az esélyéről szól a franciaországi elnökválasztás a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint. Fodor Csaba az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában rámutatott arra, hogy az elmúlt három évtizedben Franciaország egyre rosszabb pozícióba került az európai kontinensen.
Mint mondta, Nicolas Sarkozy 2007-ben, köztársasági elnökké választása idején már versenyképességi problémákról írt könyvében, valamint arról, miként veszítette el a diplomáciai nyelv francia jellegét és milyen mértékű német dominancia épült ki az unió egyes intézményeiben.
Emellett elvándorlás is sújtja Franciaországot, egyéb gazdasági és társadalmi problémákkal, komoly biztonsági kihívásokkal is szembesül a tömeges illegális migráció miatt – tette hozzá a szakember.
Bármelyik jelölt győz, az EU meg fog változni
Bármelyik jelölt győz is a franciaországi elnökválasztás mai első és májusi második fordulójában, az idei német és francia választások után az Európai Unió „el fog mozdulni” jelenlegi helyzetéből – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
A szakértőt a francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójáról kérdezték, amelynek – tizenegy indulóból – négy fő esélyese az Európa-barát, függetlenként induló Emmanuel Macron (a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere), Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke, a szintén Európa-párti, Francois Fillon és a radikális baloldal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon.
Elmondása szerint a két radikális jelölt programjában sok a közös pont, egyebek mellett mindketten kilátásba helyezték az unióból való kilépést, és a nyugdíjkorhatárt illetően is egyetértenek. Ők ketten, Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon „lázadnak a legkeményebben mindenféle fennálló renddel szemben”, ezért a fiatalok körében ők a legnépszerűbbek – fogalmazott.
Soós Eszter Petronella szerint még ha egyikük is lesz az elnök – „ami nem a legvalószínűbb forgatókönyv” -, akkor is azon múlik programjuk megvalósítása, hogy a nemzetgyűlés két házában külön-külön, illetve a kongresszusban meglesz-e a többségük. Parlamenti többség nélkül ugyanis „nem nagyon lehet” kongresszust összehívni és például népszavazást kiírni – mondta. A rendkívül tudatosan választó franciák pedig lehet, hogy a júniusi nemzetgyűlési választásokon a megválasztott elnök hatalmát ellensúlyozni akarják majd.
Úgy vélte, bármelyik jelölt győz is, az biztos, hogy megváltozik Franciaország viszonya az unióhoz: Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon németellenes, elnökségük esetén „nem megy majd tovább” a jelenlegi unión belüli francia-német együttműködés – mondta. Francois Fillon és Emmanuel Macron pedig kétsebességes Európában gondolkodik, így a továbbiakban inkább csak a legfontosabb területeken – eurózóna, határvédelem, védelmi kérdések – képzelhető el mélyebb együttműködés az unióval. „Kimondhatjuk, hogy a francia és a német választás után az EU valahová el fog mozdulni a status quóból” – közölte a szakértő.
A rendőrök ellen elkövetett csütörtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint az elnökválasztáson a korábbi erőviszonyok alapvetően nem változtak: Emmanuel Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatja, míg Marine Le Pent 22-23 százalékuk. Francois Fillon jelenleg a voksok 19-21 százalékára számíthat, Jean-Luc Mélenchon eredményét pedig 18-19 százalékra prognosztizálják a közvélemény-kutatók. Eredmények este 8 óra után várhatók.
Az MTI tudósítása alapján