Hetek óta nagy sikerrel megy a moziban a Vén rókák című amerikai film, amelyre akció-vígjátékként csalogatják a nézőke. Zach Braff filmje valójában egy komoly társadalom-kritika is – Amerikáról.

A filmelőzetesekben általában ezekkel a sorokkal találkozhatunk: “Három békés szegénységben élő idős férfi (Freeman, Caine, Arkin) megelégeli a pénztelenséget. Úgy döntenek, hogy a saját kezükbe veszik a folyószámlájuk sorsát, és a vén korukra a bűn útjára lépnek. Nem félnek, és nem sietnek el semmit. Tervet készítenek, mindent végiggondolnak, és akcióba lépnek.
És újra átélik, milyen fiatalnak lenni…”

Miután a három főszereplőt olyan színészek alakítják, mint Morgan Freeman, Michael Caine és Alan Arkin, a szórakozás garantált. Aki azért megy be a moziba, hogy egy jó akció-vígjátékot lásson, “megkapja a magáét”. Dunaszerdahelyen is nagy érdeklődésnek örvend, csak másodjára sikerült bejutnunk. Remek színészi alakítások, könnyed sztori – könnyű, elég egyszer látni, nem valószínű, hogy Oscar-jelölések várnak rá. Ez – persze – nem baj. Ahogy a jó vígjátékokhoz illik, a legnagyobb poént az utolsó filmkockák hozzák (miután még moziban futó filmről van szó, ezt természetesen nem ildomos lelőni).

Ám a lényeg az, vajon miért jutott pénztelenség sorsára a három idős férfiú? Úgy, hogy még csak munkanélküliek sem voltak? Egyrészt azért, mert a bankvikág átveréseinek áldozatai lettek, másrészt azért, mert az őket alkalmazó cég tönkrement, és fuccs lett a nyugdíjalapnak is. A becsődölt cég maradványaiból pedig a bank mazsolázik. És ez az a pont amikor a férfiúk elhatározták, elég, vissza, de csak anyni, amennyi jár! A film egy kijózanító történet is az álomvilágnak tartott Amerikából, ahol (szintén) játszi könnyedséggel kerülhetenk az emberek a kilátástalanság szélére.

Oriskó Norbert, Tények.sk