Kolozsvári-Donkó Rebeka alkotása

Nyugodjék nagyapám almafáját metszettem az ágakra felmászva, rövidujjúban. Szombaton, március 27-én. Nem én voltam alulöltözve, árnyékben is 19 fok volt. Ez szinte hihetetlen azok után, hogy március 18-án 7, március 19-én 7, és március 21-én 6 fokos volt csak a levegő. De miért is figyelem ezeket a napokat?

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” Mondja a népi mondás. S ezek az előbb említett márciusi napok pont az említett urak napjai. Általában figyelem az ilyen időpontokat, olvasom a régi jóslásokat, az egyes napokhoz tartozó szokásokat. Így e napokon is figyeltem, de a melegnek nyoma sem volt. Közben agyaltam is. Ha zsákban hozzák, akkor az egy folyamat, így kell pár nap, míg megérkezik. Gondoltam magamban viccesen, s láss csodát: másnap a hőmérő higanyszála feljebb kúszott, így március 25-re, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára már kellemes meleg volt. Mégiscsak tudtak valamit a régiek, hogy így megjósolták az időjárást. És ami tényleg szembeötlő volt, hogy pár nap alatt majd 15 fokot változott a hőmérséklet. Na, igen, hisz itt a tavasz.

Molnár V. József szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony, a Müncheni-kódex naptárában Mária hirdetett napja, a Lányi-kódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk Szűz Mária szeplőtelen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642) Boldogasszony fogadása, de a Winkler-kódex naptárában és a Debreczeni-kódexben már Gyümölcsoltó Boldogasszony. A moldvai csángó Gajcsánában Gyimőcsótó, az angyali üdvözlet napja: Mária megfogant a Szentlélektől. Már a legrégibb liturgikus emlékeink is számon tartják. Jellegzetes elnevezéseit magyar fejleménynek kell tekintenünk.

A Magyar Néprajzi Lexikon azt írja, hogy a néphagyomány szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül. A magyar néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy XVI. századi csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. A gazdák pedig azt vallják, ha a gyümölcsoltást (vagy szemzést stb.) ezen a napon végezzük, akkor a növény meg fog maradni és jó termést hoz a jövőben. Ez a nap ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat. Már Temesvári Pelbárt is leírja azt a franciskánus-népies hagyományt, hogy aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján elimádkozza ezerszer az Üdvözlégyet, annak teljesül a jókívánsága.

Aki követi az egyes nemzetibb portálok írásait, biztos tudja: március 25-én ünnepeljük a magyar nőket is. Köztudott, hogy a nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948-óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Vajon mi volt előtte? Mert nyilván fontos a kivívott jog, de akkor mit is ünnepelünk március 8-án? A jogot vagy a nőt? Egy másik cikkben azt olvasom, hogy az „igazi nőnap” központjában a kivívott jog fontossága helyett a nő „nőiességének” megünneplése áll. És ez az igazi nőnap lényege, hogy a nőket azért ünnepelje, illetve köszöntse, amiért kell: a nőiességükért. Gyümölcsoltó Boldogasszony” napján – március 25-én. Persze találkoztam „fehér hollókkal”, akik a közösségi oldalakon ezen a napon is felköszöntik a „gyengébbik nem” tagjait, de a Kárpát-Haza közéleti személyek közül ezidáig még nem akadt senki, aki jogfolytonosságába visszahelyezte volna a nők köszöntését Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára.

„ A nőnap nem nemzetközi, hanem egyetemes.  Természetes, hogy egyetemes, hiszen, ha nincs Mária fogantatása, Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), akkor nem lett volna Jézus születése sem, karácsonykor (december 25.). Ezáltal válhat egyetemessé a Gyümölcsoltó Boldogasszony nőnap is március 25-én, mint ahogy Jézus születését a világon minden ember ünnepli december 25-én.

„Üdvöz légy Mária malaszttal teljes…” Így köszöntötte Isten hírnökeként Gábriel angyal Máriát, aki azonnal igent mondott: „Legyen nekem a Te Igéd szerint!”  Gábriel az az angyal, aki Istentől hozta a Szent Koronát is a magyarságnak. Ez egybeeséseken komolyan el kell gondolkodni, mikor azt mondjuk, Isten nélkül a Magyarság értelmezhetetlen!” – írja Harangozó Imre néprajzkutató. Az sem véletlen, hogy az asszonyok számára is kivételes jelentőséggel bírt e szent nap, hiszen ha valaki ilyenkor a Szűzanyát buzgalommal kérte, hogy áldja meg őt gyermekkel, sokszor még a meddő nő is fogant e fohászoknak köszönhetően.

Ha méltó módon tiszteljük a nőket, akkor ez a hagyományainkra épülő tisztelet előrelépést jelent a családalapítások – ezáltal a Haza megerősödésében. S ebből az is következhet, hogy a Kárpát-Haza népesedési (demográfiai) eredményei is felfelé ívelő pályára kerülhetnek. Ki kell állnunk a hagyományainkra épült értékek mellett, meg kell erősíteni a hitünket, mert különben nincs erkölcsi, keresztény Hazánkat megtartó erő! Így e napon, március 25-én bizony van mit ünnepelni! Tegyük helyére értékrendünkhöz kapcsolódóan, hagyományainkra épülve e jeles napon a nők köszöntését, mint ahogy az élet minden területén, a természet rendjéhez igazodva munkálkodunk, hogy a dolgok rendben a helyükre kerüljenek.

Bizony van mit ünnepelni a Nagyhéten is, amikor e duplán visszafogott böjti időszak után újra átélhetjük húsvét szent ünnepét. S ne, ne csak külsőségekben tegyük! Éljük át a családunkkal, szüleinkkel, nagyszüleikkel, kinn a természetben, vagy odahaza! Lélekben is.

Méry János

A cikk nyomtatásban megjelent a Csallóköz c. hetikapban