(Fotó: pixabay)

(Csak a test száll a sírba. Gondoljuk tovább Duray Miklós álmait!)

Mi már vesztésre állunk: ez a nemzedék lassan elvonul, kihal. De ők, akik megkeserítették az életünket, akik belerondítottak értékeinkbe, életünkbe, ételeinkbe, álmainkba, ők sem nyertek Mert ők lesznek ám az igazi nagy vesztesek! – mondja keserűen, de mégis egy élettapasztalat bölcsességével ismerősöm.

Érzem, igaza van. Így múlik el a világ dicsősége, de hogyan is jutottunk idáig?
Naponta tapasztaljuk, hogy a szellem katonái újabb és újabb vereséget szenvednek a nyomuló emberidegen lélektorzulások ellenében az evilági frontokon. A Sátán létét éppen ez a szervezett nyomulás bizonyítja. És aknamunkája nem eredménytelen. Befurakodott minden területen az életünket befolyásoló szervezetekbe, intézményekbe, oktatásba, tömegtájékoztatásba, művészetbe és irodalomba, a gazdasági és politikai életbe, már a templomokban is egyre több helyen felbukkan, sőt saját egyházat is létrehozott a jóhiszemű balekok megtévesztésére, akiknek annyi is elég, hogy valaki Jézus nevében szónokoljon. Az ámítás és csábítás művészetét magas fokon tudják művelni az erre kiképzett szakemberek hálózatával valamilyen civil fedőszervezet árnyékában.

A tizedrangú csepürágók szintjén lézengő és magukat írónak, művésznek nevező bugrisok maffiahálózatként terjeszkedve pusztítják a nemes lelki értékeket, amiként azt az invazív gyomok teszik a kultúrnövényekkel. Nincs rá vegyszer, ezért a klasszikus, radikális módszer kell alkalmazni ellenük: gyökerestől kitépni és tűzre vetni.

Kapa kell ide, nem szentbeszéd! – szól át a szomszéd.

S talán igaza van. Ne hagyjuk a kertünket elgazosodni, és tegyük helyükre a kerítésket!
A bugrisok már-már a győzelmüket ünneplik. Sikerült megrontaniuk a derűt, a szellemi szabadságot, a hit világosságát és az örömhír reményét is. Nem kis eredmény. Elhintették a kilátástalanság és reménytelenség sötét jövőképét, a bizonytalanság állapotát, amiből az általuk felkínált kiút a megragadható, a megszerezhető, az ehető és iható, a szagolható és élvezhető anyagi világ bizonyossága. „Élj a mának! Vedd el, szerezd meg, uralkodj rajta! A holnapra ne gondolj! Ne törődj azzal, hogy mi jön ezután, hogy mi van odaát! Itt és most! – ez a tiéd. Azt se feszegesd, hogy mi volt és honnan jöttél! Te vagy a legfontosabb, valósítsd meg önmagadat: bármi áron, mert megérdemled. Másokkal ne törődj, ők sem törődnek veled. A magad javát és hasznát tartsd szem előtt. Értékes vagy számunkra, ezért miránk figyelj. Mindig figyelünk rád, és megmondjuk, mit kell tenned, hogy jól élj. Ez legyen számodra a legfontosabb. Isten nincs, Jézus egy szélhámos volt, a kereszténység elavult, a papok hazudnak, a családi kötelék csak visszahúz, a nemzet nem érték, a házasság fölösleges intézmény…

Légy független és szabad !”

És tömegek falják ezt a maszlagot, ezt a bugrispropagandát, közben észre sem veszik, hogy amikor ezt a fajta „függetlenséget és szabadságot” választják, éppen akkor szolgáltatják ki lelküket és teljes lényüket a léleksorvasztó zsarnokságnak, ahol minden csak látszat, és sem szólásszabadság sem a véleményszabadság nem engedélyezett. Ám korlátlanul szajkózhatod azt, amit ők hirdetnek, foglalkozhatsz azzal, amit megengednek, bírálhatod azt, amit ők jelölnek meg számodra célpontként. Ez a neoliberalizmus jelenlegi látlelete. Nem véletlen, hogy ez is ugyanabból az alomból került ki, mint a kommunista kiáltvány, az istentagadó sátánista Marx-Mordehaj tanítványai által, akik Lenin, Hitler és Mussolini szellemi bölcsőjét is ringatták.

Helyenként már győzelmi lakomát ülnek az emberi alapértékeket védelmező „maradi és konzervatív” végvárak romjainál.

Azt hiszik, győztek, mert a végvárak helyőrsége megfogyatkozott, a falak omladozóban, sokan elpusztultak a küzdelmekben, néhányan belefáradtak, feladták, kiábrándultak, megfásultak, és az utánpótlás nem érkezik. Igaz elveket hirdető, de haszonelvű hamis szövetségek köttetnek a tájékozatlan tömegek bőrére, akiknek elámítására milliókat költenek minden kampányban.

A parazita bugrisok talán még nem látják, nem tudják, hogy amit elpusztítanak, az a gazdatest éltette őket ezidáig. És mint minden rákos daganat, ők is belepusztulnak majd a győzelmükbe. És kárhozatra van ítélve a szellemi romlottságot tápláló liberális métely, mert Isten akarata ellenében Heródes katonái is hiába ölték meg a gyermekeket Betlehemben: az az egy, a legfontosabb megmenekült, és tanítványai bejárták a világot.

Mihályi Molnár László