JAROSLAV HAŠČÁK a Penta főnöke a Gorilla-ügy kirobbanása óta először találkozott a sajtó képviselőivel. A feltétele az volt, hogy a beszélgetésről nem készül videofelvétel, a fényképészek a bevezető után távoznak, és nem kerül közzétételre a beszélgetés hangfelvétele sem. A Trend, Forbes, Hospodárske noviny, Pravda, Nový čas, Reuters, Bloomberg és a Sme újságíróinak kérdéseire válaszolt.

Igaz a Gorilla?
Igazak a személyek, igazak a tranzakciók, igaz némely összefüggés. A szöveg nem igaz. Nem korrumpáltunk semmilyen politikust, sem pedig valamilyen más közhivatalt ellátó személyt. Sem én, sem más a Pentából. Nem volt okunk a korrumpálásukra.

És a találkozók megtörténtek?
Nem a Vazov utcai lakásban történtek.

Ön járt abban a lakásban?
Közvetlenül az átadása után jártam ott. Azután még egyszer, valamikor 2006 végén.

Legalább három tanú állítja, hogy rendszeresen járt oda.
Tudnunk kellene, mit is állítanak pontosan azok a tanúk, bár én csak egyről tudok. Arról az úrról, aki ott lakik, s aki véletlenül a Penta egyik volt alkalmazottjának az ismerőse. Az az úr valamiért rossz viszonyban van Malchárekkel, ezt a nyomozó előtt kell majd megmagyaráznia. Azt mondja, hogy egy olyan autóval látott engem odajárni, amilyen akkoriban nem is volt a tulajdonomban. A másik kettőről nem tudok. 2002-től kezdődően részletes naptárat vezetek. Ezenkívül a Pentában is vezetjük a látogatók nyilvántartását. Átnéztem valamennyi állítólagos találkozó időpontját, amikor a Gorilla szerint abban a lakásban jártam. Néhány időpontban, amikor a Gorilla szerint a találkozón voltam, nem is tartózkodtam Pozsonyban. Egyszer például egy tátrai hotelban voltam az eljegyzésemen, ahol ott volt az egész családom, és feltételezem, hogy hat év múltán is emlékeznek még rá. Néhány más időpontban pedig külföldön voltam. Néhány esetben olyan embereknél voltam, akiknek nincs okuk arra, hogy alibit biztosítsanak nekem.

Meg tudja adni ezeknek az embereknek a névsorát?
Meg tudom mutatni, bár azokat az embereket nem akarnám megnevezni. Akkor teszem meg, ha kihallgatásra hívnak az üggyel kapcsolatban. De például külsős jogász vagy orvos volt az illető, akiket életemben csupán egyszer láttam, és nincs köztünk semmilyen mélyebb kapcsolat.

Tehát az említett lakásban csupán kétszer volt?
Igen. Jártam párszor doktor Kán ügyvédi irodájában, amely a közelben van, jártam doktor Biročáknál, akinek a Wilson utcában van az irodája. Pozsony kis város. Abban az időben néha naponta tizenhárom-tizennégy találkozóm is volt. Nem kizárt tehát, hogy valaki láthatta az autómat.

Mi okból járt ott?
Varga Zoltán a barátom, ő is járt nálam számtalanszor, rendszeresen találkozgatunk.

Az irat szerint konspirációs lakásról van szó, ma sem lakik benne. Akkor mire használta azt a lakást?
Ott lakott. Az nem volt semmilyen konspirációs lakás.

És mit csinált azon a környéken Jirko Malchárek, aki miniszter volt akkoriban? Egyedül járt abba a lakásban?
Nem beszélhetek a nevében. De nem volt szükségem arra, hogy valamiféle konspirációs lakásban találkozgassak vele. Évek óta baráti viszonyban vagyunk, rendszeresen találkozgattunk az otthonainkban is.

Tekintet nélkül arra, hogy a beszélgetések az említett lakásban történtek-e, valamelyik igaz közülük?
Abban a formában, ahogy közölve vannak, nem igazak.

És némi eltéréssel? Például a beszélgetés Robert Ficóval megtörtént?
Mi többször is említettük, hogy találkozgatunk a politikusokkal. Minden politikussal. Nincs ebben semmi rendkívüli. Most nem fogom konkretizálni, melyik politikussal miről beszélgettünk, nem akarom azokat az embereket ebben a nem normális helyzetben kompromittálni. Kizárom azonban, hogy azokon a találkozókon bármi törvényellenesre sor került volna. Az, hogy most kialakult egy hisztéria, hogy a politikus, aki találkozik valakivel, az nem politikus, hanem lassan már érett a börtönre, nagyon káros. Teljesen kiküszöböli a rendes informális kommunikációt, amelynek a politikusok és a vállalkozók között léteznie kellene.

Ha ez ilyen egyszerű, akkor miért várt két hónapot, hogy megszólaljon az ügyben?
Bármikor megcsörrent a szóvivőnk, Martin Danko telefonja, választ kaptak a kérdéseikre. A Penta társtulajdonosai, Eduard Maták és Marek Dospiva is adott interjút.

És nem Önnek kellett volna interjút adnia? Mivel hogy nem ők voltak ott.
Nem. Mert pontosan az történt volna, hogy az egész beszélgetés a vallatásomba ment volna át, hogy jártam-e abban a lakásban, vagy találkoztam-e valakivel ott. Személy szerint én nem tartom ezt fő témának. Számomra a kulcsfontosságú bebizonyítani, hogy az államot nem fosztottuk meg több száz millió koronától és egyetlen eurótól sem. Amikor tanácskoztam erről azokkal az emberekkel, akiknek a véleményére adok, azt tanácsolták nekem – ne nyilatkozz, eljön majd az ideje, amikor nyilatkozhatsz, és el is jött.

Nos, a várakozás eredménye, hogy az emberek nagy része elhitte, hogy az irat igaz. Két hónap múlva szólalt csak meg, akkor is csak olyan feltételek mellett, hogy nem készülhet videofelvétel, nem lehet a beszélgetés hangfelvételét közzétenni. Mindez azt az érzést kelti, hogy valami rejtegetnivalója van.
Alapjában véve nem szeretem a nyilvánosságot. A hang- és videofelvételt egyszerű okok miatt nem akartam, ha valaki ugyanis elolvassa a SME videó beszélgetései alatti megjegyzéseket, az rosszul hat rá. Az ügynek személyes viszonylatai is vannak. Különbség van a között, hogyan hat ez rám, akinek vastagabb a bőröm és az életem részének tartom mindezt, és különbség belehúzni ebbe azokat az embereket, akiknek semmi közük sincs ehhez, vagyis a családomat. Ez az oka, miért nem akarom, hogy a SME képes felvételt készítsen erről a beszélgetésről.

A vita ugyanolyan rossz lesz így is, sőt még rosszabb, mert az emberek azt állítják majd, hogy fél a kamerától.
Bizonyára. Ez a kollaterális kár annak a következménye, hogy Szlovákia egyik legjelentősebb cége vagyunk, és hogy az ügy eredményei olyanok, amilyenek. Semmi a történelem során nem ártott annyit a hírnevünknek, mint ez. Sok mindenben, úgy gondolom, hogy jogtalanul, ezért elkészítettünk egy elemzést, és azért csak másfél hónap után állunk ki ezzel, mert tényleg ilyen sokáig tartott. Többet ezzel kapcsolatban nem tudok mondani. A jelenlegi hisztéria oka elsősorban a választások, ezért aztán mi a választásokig ebben az ügyben már nem fogunk nyilatkozni.

Nem történhettek a lehallgatások valaki telefonjának a lehallgatása által?
A Titkosszolgálat működése egy külön fejezetet érdemel. Bennünket és talán leginkább engem azóta lehallgatnak, amióta csak létezünk. 1997-től kezdődően különböző feljegyzések és elemzések kerültek a kezünkbe. Egyszerűen a cégnek, a Titkosszolgálatnak –, a beszélgetés céljának szempontjából nevezzük csak cégnek –, amelynek évente 40 millió euró áll a rendelkezésére és több mint ezer emberrel dolgozik, van kapacitása arra, hogy ilyen anyagokat gyártson. Ki mást figyelne meg, ha nem minket, a J&T-t vagy más jelentős vállalkozót. Evidens, hogy bennünket figyelnek meg, véleményem szerint gyakran törvénytelenül, amiből azután mindenféle anyagok készülnek. Én több tíz olyan elemzést is láttam, amelyek a Pentát érintették és nyilvánvalóan a Titkosszolgálattól származtak.

Kapott valaha hivatalos értesítést arról, hogy lehallgatják?
Nem, soha.

Honnan tudja akkor, hogy lehallgatták?
Mert láttam olyan feljegyzéseket a telefonbeszélgetéseimről, amelyek pontosak voltak, és a direkt beszélgetést adták vissza. Nem pedig valamiféle elemző anyagok voltak. Tudtam, hogy ez nem származhat más forrásokból, mint a lehallgatásokból.

A Gorilla néhány információja is eredhet tehát valós lehallgatásokból?
Nem zárom ki. Nem kell azonban bemagyarázni nekem, hogy valami olyasmiről van szó, aminek kilencven százaléka igaz, a maradék pedig kitaláció. Elemezhetjük mondatról mondatra és személyről személyre. Bubeníkovával körülbelül egy évig voltunk együtt a Kelet-szlovákiai Vasművek felügyelőtanácsában, ahol minden második héten találkoztunk. Ott volt a Kombinált Ciklusú Erőművek (PPC) felügyelőtanácsában is, amely abban az időben már a tulajdonunkban volt. Többször is találkoztunk a Nemzeti Vagyonalapban. Nem emlékezhetek minden hat évvel ezelőtti beszélgetésemre.

De ha nyilvánvaló kitalációk lettek volna ott, akkor az azonnal szembe tűnt volna, nem?
Én ezt állítom. Minden, ami a korrupcióval kapcsolatos, az hazugság. Nem volt okom arra, hogy bárkit is korrumpáljak.

S ami a személyi jelöléseket illeti?
Malcháreknek Ľuboš Ševčíket és Peter Vlasatýt ajánlottam. Többre nem emlékszem. Megkeresett és jó képességű emberekre kért tőlem javaslatot. Azt mondtam neki, hogy ismerek jó képességű embereket, és hogy próbálja megszólítani őket. Ő talán elszigetelt világban él? Hogyan építse a kapcsolatait? Úristen, milyen őrültség született itt?! Valamennyi politikust egy zárt helyiségbe akarjuk most terelni, ahol senkivel se találkozhatnak? Bennünket most kívülre szorítottak és ezért én nem találkozhatok a barátommal, aki a körülményeknek köszönhetően miniszter. Vasfüggönyt akarunk felhúzni a politikusok és a vállalkozók közé?

Mi a helyzet a külföldi energetikai konszernek képviselőivel való találkozóival?
Patrik Luccionival találkozgattam, körülbelül tízszer. Érdekeltek voltak a hőerőmű megvételében, de nem emlékszem, hogy az életben valaha találkoztam volna azzal az úrral a Kelet-szlovákiai Hőerőművekből, akit a Gorilla említ. És tanácskoztam néhányszor az Enel képviselőivel.

Ezek a találkozások úgy zajlottak le, ahogyan a Gorilla írja?
Az Enellel a Kombinált Ciklusú Erőművek (PPC) és a Szlovák Villamos Művek közti szerződésről tárgyaltam, ami a privatizációs kötelezettségünk volt a Kombinált Ciklusú Erőművek megvásárlásakor. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye volt a jóval előnyösebb szerződés a Villamos Művek számára. És ezek némelyike a Pentában vagy a PPC-ben zajlott.

Mi a helyzet azzal a résszel, ahol arról van szó, hogy Bubeníková jutalékot kap az Elementen keresztül?
Ezt már Bubeník úr megmagyarázta, nem?

És az ön szemszögéből – beszéltek ezekről a dolgokról?
Nem, nem beszéltünk. De térjünk vissza a tényekhez. Kapott Ön Bubeník úrtól információkat?

Igen.
Remek. És megegyezik a Gorillával? Árultak valamilyen csarnokot Medzilaborcében? És 200 millióért árulták? Készültek valamilyen piackutató elemzések, amelyeket a brit cégnek kellett volna megvennie?

Tény, hogy árultak más csarnokot, amelynek köszönhetően Bubeníkék jóval átlagon felüli nyereségre tettek szert.
És milyen módon történtek ezek a tranzakciók?

Megvették a csarnokot Zoroslav Kollártól, amelyet azután egy év múlva nagyon előnyösen eladtak.
Legyünk egy kicsit aprólékosabbak. A csarnokot a Majetok nevű cégtől vásárolták, ahol Zoroslav Kollár kisebbségi részvényes, ez a cég pályázat útján megvásárolta a Považske strojárne valamennyi csarnokát, összesen több tízet. A csarnokot hirdetésen keresztül árulták, maga is megvehette volna. Több ajánlat is volt, megkérdeztem Zoroslav Kollártól. A csarnok másfél évig volt a tulajdonukban, belefektettek hét-nyolc milliót, és aztán megint hirdetés útján eladták. Hol itt a korrupció?

Vagyis ez véletlen? Szerencséjük volt, hogy ráleltek egy hirdetésre meg egy jó vevőre, nincs semmi más e mögött?
Természetesen. Semmi sincs e mögött. Minek kellene e mögött lennie? Vállalkozok és tudok Önnek iksz olyan tranzakciót mutatni, amelyen egy év alatt több mint száz százalékot kerestünk, és ugyanúgy iksz olyan tranzakciót, amelyen száz százalékot veszítettünk.

Csak hogy itt van egy olyan különlegesség, hogy ez a rendszer hasonlít a Gorillában említettre.
Ez célzatos belemagyarázás. A Gorilla többnyire valami egészen másról beszél. Azt mondja, hogy létrejön egy cég, amely megvesz egy csarnokot Medzilaborcében, hogy piackutató elemzéseket végeznek, és egy másik brit cég megveszi ennek a cégnek a részvényeit. Az általuk végbevitt tranzakció egészen másképp történt, csak a csarnok egyezik. Ha mondatról mondatra kielemezzük, akkor a kilencven százaléka különbözik. Csupán az egyezik, hogy egy ingatlan-tranzakcióból nyereséget értek el. Nagyon messze van attól, ami a Gorillában áll. Nem értem, hogyan tudja ezt valaki korrupciós viselkedésként értékelni a részünkről.

Ebben a tranzakcióban tehát nem voltak érdekeltek?
Nem. A vevő és az eladó oldaláról sem. Sehogyan.

A Penta tehát nem korrumpált olyan formában, ahogyan az a Gorillában le van írva?
Mi okunk lett volna rá? Egész történelmünk alatt Szlovákiával öt tranzakciót hajtottunk végre. Mindig vettünk, és ha megnyertük a pályázatot, kimutathatóan többet fizettünk, mint a sorban utánunk következő pályázó. Korrupció csak két okból jöhetett volna számításba. Hogy kevesebbet kelljen fizetnünk, mint amennyit kellene, vagy hogy olyan információkhoz jussunk, amelyek segítenek a pályázat elnyerésében. Sem az egyiknek, sem a másiknak esetünkben nem volt értelme. A pályázatokban a piacról bárki részt vehetett és fizethetett volna nagyobb árat. Mindez a legapróbb részletig le van írva abban az anyagban, amelyet ma kézhez kaptak.

Az is lehet a korrumpálás célja, hogy a dolog valahol ne akadjon el. Lehetséges, hogy a korrupció már annyira megszokott dolog, hogy mindenkinek korrumpálnia kell.
Mármint hogy azért kellett volna kenőpénzt fizetnünk, hogy a privatizáció végbemenjen?

Így is lehet mondani.
Amikor az első vagy a második Dzurinda-kormány arról döntött , hogy megszabadul az állami vagyontól, akkor az valamennyi politikai párt döntése volt, amelyek a kormányt alkották. Benne volt a programjaikban. Nem mi erőltettük rájuk ezt a döntést. Ők döntöttek úgy, hogy eladják a repülőteret, a Cargót, benne volt kormány programnyilatkozatában. Mi okunk lett volna korrumpálni őket, hogy végbemenjen a privatizáció?

Megtörténhetett, hogy mindenkinek, aki privatizálni akart, el kellett fogadnia a játékszabályokat. Vagy talán azt állítja, hogy a privatizáció során nem került sor korrupcióra?
Én azt állítom, hogy mi nem korrumpáltunk senkit a privatizáció során.

Ha most valaki feljátszaná, hogyan beszél a vállalkozói terveiről és fél év múlva lejátszaná azt, akkor sem egyezne a valóság a tervekkel. Egyértelmű tehát, hogy a valóság ma más, mint amiről a Gorillában szó volt. Az önök elemzése semmit sem bizonyít.
Éppen ellenkezőleg, az elemzésünk egyértelműen mutatja, hogy nem loptuk meg az államot egyetlen koronával sem. Kérdem én, hol rövidítettük meg az államot százmilliókkal? Hiszen ez az elemzés beszél azokról a tranzakciókról is, amelyek megtörténtek. Egyetértek azzal, hogy készülnek valamiféle üzleti tervek, majd megváltoznak, de ennek semmi köze ahhoz, amit bebizonyítani igyekszünk, és mi tényekkel támasztjuk mindezt alá, nem pedig elmélkedésekkel.

Mi azt kérdezzük, hogy korrumpált Ön másokat vagy nem?
Nem korrumpáltam. A büntető törvénykönyv a korrupciót ajánlatként határozza meg. A korrupció az, amikor valaki anyagi előnyt ajánl azért, hogy előnyhöz jusson. Hol jutottam én bármilyen anyagi előnyhöz. Miben?

Tehát csak azért nem történt korrupció, mert a törvényes definícióhoz tartja magát?
Nem, korrupcióra azért nem került sor, mert 126 oldalon tényeket sorakoztattunk fel, amelyek ezt megcáfolják.

A Gorilla tehát valós lehallgatások és képzelgés keveréke?
Talán így jellemezném.

Mikor látta első ízben?
Teljes egészében 2008-ban, részinformációkat már 2006 végén láttam belőle.

Kinél?
Különböző embereknél, akik elhozták nekünk.

Zsarolták ezzel Önöket?
Nem. Csak jönnek, elmondják, hogy információik vannak, és ha megfizetjük, akkor odaadják azokat.

És fizettek?
Nem. Sohasem volt rá okom.

Létezik tehát a lehallgatásokról készült titkos anyagok piaca?
Másképpen mondanám. Valószínűleg azok alatt a számok alatt, amelyeket az interneten nyilvánosságra hoztak, valamilyen akció zajlik. Ezt követően a Titkosszolgálat egyik tisztje, aki benne volt ebben a csapatban, ellopja ezeket a Titkosszolgálattól, és az újságírónak adja. Ön szerint ez normális? Olyan dolgok történnek, hogy azok az emberek, akiknek különböző információkhoz van hozzáférésük, kihordják ezeket és ezzel kereskednek.

Az egyik oldalon azt állítja, hogy ez kitalált történet, a másik oldalon meg, hogy valaki ellopta a Titkosszolgálattól. Vagyis a Titkosszolgálat találta ki?
Sehol sem hallottam arról, hogy a Titkosszolgálat megerősített volna a Gorilla tartalmát.

Ön állítja, hogy valaki ellopta a Titkosszolgálattól.
Ezt Nicholson állítja.

Ön mit gondol?
Az a bizonyítás tárgya lesz és feltételezem, hogy a Gorilla-ügy kivizsgálása során ezt is kivizsgálják majd.

Az, aki Önnek felajánlotta, a Titkosszolgálat környezetéből volt?
Nem tudom honnan jött az az ember.

Már 2006-ban is kitaláció volt ez? Valaki kitalál valamit és elmondja magának?
Ezek részinformációk voltak, a teljes anyagot csak Nicholsonnál láttam.

De miért találta volna ki ezt valaki?
Talán azzal a céllal, hogy kereskedni akart vele, eladni nekünk? Valakit le akart járatni? Nem tudom.

Miről szólt az a rész, amelyet először látott?
Egy elemző hír volt az energetikában kifejtett tevékenységünkről. Ezek voltak azok a dolgok, amelyek az Enellel voltak összefüggésben.

Miután valaki megmutatta ezt Önnek, milyen céllal akarta volna eladni?
Azzal, hogy azt mondta, vannak más dolgai is, amelyeket szintén elhozhat.

Sohasem kínáltak Önnek hangfelvételeket?
Nem.

Ön szerint ki hozta ezt nyilvánosságra?
Megvan a saját elméletem, de nem akarok összeesküvéseket szőni. Komolytalan lenne. Mi más utat választottunk. Jogászainkon keresztül megkerestük azt a honlapot, amelyen megjelent, s talán sikerül megtudnunk, ki tetté közzé.

Vannak már tőlük valamilyen információik?
Csupán hiányosak.

Mi felé irányulnak?
Majd közzétesszük, ha olyan információnk lesz. De az is lehet, hogy nem tesszük közzé. Mérlegelni fogjuk.

Önt már kihallgatták?
A jelenleg folyamatban lévő nyomozásban még nem, de azelőtt két- vagy három esetben más vizsgálatok során, amelyek összefüggnek a Gorillával, igen.

Mit gondol, börtönbe kerül még a választások előtt?
Ezt a kérdést nem nekem kell feltenniük. Nincs miért börtönbe mennem, de nekem úgy tűnik, hogy a nyomozás oly módon folyik, ami egy jogállamban nem lehetne megengedhető.

Megszólították már a jogászaikat a nyomozók?
Nem, még nem hallgatták ki őket, de a nyomozók felvették velük a kapcsolatot különböző dokumentum kikérésével összefüggésben.

Az Önök jogászai azt állítják, hogy a lehallgatási engedélyekkel gond van, mert állítólag csak Vargára vonatkoztak. Honnan lehet erről tudomásuk?
Mert ezek a Gorilla-irat állításai.

Nem is látta azokat a dokumentumokat?
Láttam az általuk készített jogi elemzést.

Az érvelésük arra utal, hogy a lakásban Önt is lehallgatták. Egyébként nincs értelme arról beszélni, hogy az engedély csak Vargára vonatkozott, de másokat is lehallgattak.
Úgy hiszem, hogy a Szlovák Titkosszolgálat a lehallgatások során többször is törvényellenesen járt el. Ezzel összefüggésben átnéztem egy sor alkotmánybírósági döntést, amelyek ezt így értelmezték. A Titkosszolgálat által alkalmazott gyakorlat ellenkezik az érvényes jogi szabványokkal. A lehallgatási kérelmek közül sok nem volt úgy megindokolva, ahogyan azt a törvény előírja.

Abból, amit a jogászaik mondtak, a Titkosszolgálat azzal az indokkal kérte a lakás lehallgatását, hogy Varga ott tartózkodik. Nyilvánvalóan jogtalan lehallgatásra is sor került, amelynek nem Varga volt az alanya. Akkor kik voltak azok az emberek, ha Ön azt állítja, hogy csupán kétszer járt ott?
A nyomozó bűncsoport létrehozása és szervezése ügyében indított bűnvádi eljárást. Rendőrök járnak ide és iratokat kérnek. Rendesen viselkednek, bár közben megsértik a törvényt, de korrekt módon kérik a dokumentumok kiadását. Arra a kérdésre, hogy miért kérik ezeket az információkat, azt felelik, mert létezik a Gorilla-ügy. Nem azért folyik a vizsgálat, mert a nyomozó megállapította, hogy a kombinált ciklusú hőerőmű vagy a repülőtér valamilyen rossz módszerrel lett volna megvásárolva. Hanem azért, mert valaki kifüggesztette az internetre a Gorilla-ügyet. A jogászaink azt mondják, nem nyomozhatnak, amíg csak a Gorilla-ügyre támaszkodnak. A lehallgatások alapján csak akkor nyomozhatnak, ha létezik a közvetlen beszélgetés feljegyzése és az eredeti hangfelvétel. Maguk sem az egyikkel, sem a másikkal nem rendelkeznek. De ha létezne is a feljegyzés vagy a hangfelvétel, akkor sem nyomozhatnának az alapján, ami a Gorillában áll, mivel a lehallgatások törvényellenesek, a törvénnyel ellenkező módon zajlottak. Ők a Gorilla-iratra hivatkoznak, amely Varga lehallgatását állítólag azzal indokolja, hogy alkohollal kereskedett, ami teljes értelmetlenség.

Nem bánta meg, hogy javaslatot nyújtott be a bíróságra Tom Nicholson könyvének betiltására?
A panasz benyújtásáról a döntés még az előtt megszületett, hogy a Gorilla-irat megjelent volna az interneten, még ha a beadvány később is lett benyújtva. Engem Tom Nicholson még 2008 őszén keresett fel a Gorilla-ügy kapcsán. Néhányszor találkoztunk, amikor erről beszélgettünk. Úgy 2011 közepe táján olyan információ jutott el hozzánk, hogy könyvet készít, amiről maga viszonylag szabadon beszélt. Akkor a jogászokkal való tanácskozás után arra az elhatározásra jutottam, hogy más, ha valamilyen névtelen forrásból feltűnnek bizonyos információk, bár akkor még nem a világhálón, és más, ha egy viszonylag megbecsült újságíró, egy oknyomozó személyiség könyvet ír erről.

Ön szerint normális dolog, hogy a bíróság előzetes rendelkezést ad ki anélkül, hogy a könyvből akár egy oldalt is olvasott volna?
Maga olvasta?

Igen.
Azt a másik elutasító döntést is?

Igen.
Mi erről a véleménye?

Hogy az első helytelenen és a második pedig helyes.
Milyen részletesen volt megindokolva az első és milyennel a második?

És mi múlik azon, hogy hány oldalon van? Az, hogy a dokumentum hosszabb, még nem jelenti, hogy szakszerűbb is.
Milyen típusú érvelést használt a két bíró? Kiállok amellett, hogy normális, hogy ha valaki könyvet akar írni olyan tények alapján, amelyek értelmetlenségek és súlyosan sértenék a hírnevemet, akkor jogom van védekezni. Mi törvénytelent követtünk el? A bíró mérlegében a szólásszabadság és a személyiségjogok védelme volt.

Ön egyetért azzal, hogy a könyv sértheti a jogait pusztán azzal, hogy megírták? Hogy fizikailag ki sem kell adni. Ez van oda leírva.
Senki sem akadályozza meg Nicholsont abban, hogy könyvet írjon olyan tények alapján, amelyek igazak. A bíró csak azokról a tényekről beszél, amelyek hamisak és árthatnak.

A jövőben újabb panaszokkal kíván élni a média ellen?
Ez pillanatnyilag nem tartozik a prioritásaink közé, nem foglalkozunk ezzel.

Lesz ennek a betiltásnak valamilyen hatása? Hiszen a dokumentum így is terjed.
Arról volt szó, hogy Tom Nicholson ne nyomja rá az ügyre a hitelesség bélyegét. A közvélemény szempontjából biztosan árt nekünk. De az összértékelést csak visszamenőleg lehet majd megtenni. A döntés a meghozatala idején helyes volt, és most is kiállok mellette.

Ha már most másként értékeli, nem akarja a javaslatot visszavonni?
A döntés fogadtatását értékelem másként. Nem gondoltuk, hogy ez ennyire felingerli Önöket.

És továbbra is így akarják folytatni?
Milyen cselekedet lenne az a részünkről, ha most visszavonnánk a javaslatot? Annak a beismerése, hogy egyetértünk vele, és Nicholson írhat féligazságokat.

De hát nem is tudják, mit akar leírni.
Mi tudjuk, mit akar leírni, mivel átadta a bíróságnak a könyv vázlatát.

Ön szerint miért értékeli a társadalom negatívan a Pentát?
1994-ben jöttünk létre, a transzformáció idején, aminek ilyen következményei is voltak. Másképpen zajlott a transzformáció Oroszországban, másképpen Kazahsztánban és másképpen Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában.

Nem függ ez össze például azzal is, hogy az Állambiztonság volt főnökét alkalmazták?
Az is lehet. Egyetértek. Az információs rendszer védelme volt a feladata. Most már nem, csak külsősként dolgozik nekünk. Megtaláltuk az adott terület legjobb szakemberét a piacon.

Mennyit adtak eddig a politikai pártoknak?
Mint cég semennyit. Egy millió koronát adtunk a Smernek a Holokaust napjának megszervezésére. Én magánszemélyként semmit sem adtam a politikai pártoknak. Egyetlen koronát sem.

És a politikai pártok valamelyik képviselőjének se?
Akkor már rögtön fel is adhatnám magam.

Már tudja kit fog választani?
Ideológiailag az SaS közelebb áll hozzám. Abból a szempontból azonban, hogy melyik párt képes a jobboldali értékek gyakorlati megvalósítására, az SDKÚ áll hozzám a legközelebb.

Maták úr nagyon csalódott az SaS-ben.
Én is csalódtam abban, ahogyan emberileg viszonyultak ehhez az ügyhöz. És jobban, mint Maták úr.

A Sme, 2012. február 25. nyomán

{iarelatednews articleid=”220″}