Nem csak a felvidéki magyar kisebbségre jellemző, hogy a kisebbségi jogérvényesítéssel kapcsolatban az állam nem, vagy csak formálisan látja el feladatait, ami gyakorta csupán a keretrendszer biztosítására korlátozódik. Szabómihály Gizella jeles szlovákiai magyar nyelvész is rámutat egy kutatásában, a kisebbségi nyelvi jogokkal kapcsolatos feladatokat gyakran a civil szervezetek kénytelenek magukra vállalni.
A szlovákiai magyar közösségnek 1989 előtt csupán egyetlen ilyen jellegű szervezet állt rendelkezésére: a Csemadok. A civil szektor újjászületése Szlovákiában a rendszerváltozás utánra teendő, és egyből a társadalom újjászervezésének a zászlóshajója lett. Jelenleg Szlovákiában mintegy 60 ezer formális civil kezdeményezés van bejegyezve. A szlovákiai magyarsághoz köthető szervezetek száma egy 2019-es kutatás alapján 1000-1200 körülire tehető. A Pro Minoritate legutóbbi közvélemény-kutatása arra kereste a választ, mennyire vannak jelen a civil szervezetek a szlovákiai magyarok életében, és munkájuk mennyire jelentős az egyes társadalmi területeken.
A kutatást klasszikus kérdőíves módszerrel végezték, amit a koronavírus-világjárvány nagyban megnehezített. A kutatás során keletkezett adatokból azt a következtetést vonták le, hogy a szlovákiai magyar lakosság többségében elégedetlen a jelenlegi kisebbségvédelmi jogi szabályozással, így érthető módon nem az államtól várja az identitásának és kultúrájának megőrzését, hanem saját maga kívánja megformálni annak kereteit. Ugyanakkor a törvényi szabályozásban is szükséges bizonyos területek javítása. Ilyenek a kutatás alapján az anyanyelv használatának szélesebb körű biztosítása, a hivatali ügyintézések magyar nyelven történő bonyolításának fejlesztése. Ezeket, az anyanyelven történő oktatással kiegészítve, tartják a legfontosabb értékmegőrző területeknek a kutatásban résztvevő egyének. Mindezek közül az anyanyelvük használatának jogi kereteit egyáltalán nem találják biztosítottnak, a többivel kapcsoltban pedig egyenlő arányban oszlanak meg a vélemények, de még mindig magas az elégedetlenkedők aránya. A megkérdezettek szerint nagyon fontos, hogy egy civil szervezet vezető tisztségviselői ne legyenek tagjai politikai pártnak, legyenek pártsemlegesek, ugyanakkor azt nem tartják problémásnak, ha politikai ügyekkel foglalkozik. Elvárják a megkérdezettek továbbá azt is, hogy anyagilag legyen független az államtól, de kevésbé zavarja őket, ha for profit tevékenységet folytatnak, vagy ha Magyarországról, esetleg külföldről támogatják azt.