Amikor 1983. augusztus 18-án a városligeti szánkódombon, melyet e naptól kezdve Királydombnak neveznek, az István, a király ősbemutatójának végén, felcsendült a magyar himnusz, és a domb gerincén végigszaladt a több méter széles nemzeti színű drapéria, Erkel dallamának utolsó akkordjai elhalkultak, döbbent és egyben méltóságteljes csend lett úrrá jó néhány másodpercig a rockopera nézőterén. Az emberek nem hittek a szemüknek és a fülüknek. Azután feldübörgött a véget nem érő taps.

(…)

Az István, a király a magyarok számára olyan alapmű, amely a trianoni békediktátum centenáriumán és a Nemzeti Összefogás évében a nemzeti összetartozás legtökéletesebb kulturális szimbóluma. Június 4-én azt írtam e hasábokon, Trianonra a válasz ma csak az autonómia lehet. Az autonómia mellett ez is válasz a száz esztendővel ezelőtti tragédiára.

Budapest, 2020. június 18.

Csóti György,
a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója

Megjelent a Magyar Nemzetben 2020. július 10-én „Az István, a király iskolába megy” címmel, „A trianoni tragédia centenáriumán új dimenzióba lép a legendás magyar nemzeti rockopera” alcímmel. Felvidéki forrás: Felvidék.ma