Szeptember elsején, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának elfogadásának évfordulóján szervezett tüntetést a Legfelsőbb Bíróság pozsonyi épülete előtt az Új Egység mozgalom. A rendezvényre a Beneš-dekrétumok kollektív bűnösségre vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, a kollektív bűnösség elvén alapuló tulajdonelkobzások megállítása, a társnemzeti státusz, az Alkotmány preambulumának polgári elvű megváltoztatása, a kettős állampolgárság rendezése érdekében került sor. A pozsonyi megmozduláson Cziprusz Zoltán, az MKP alelnöke is beszédet mondott, ebből olvashatnak részleteket.

A háborút követően a Beneš-dekrétumok és a szlovák nemzeti tanács rendeletei ugyanabban a kollektív „bűnösséget” hirdető szellemben születtek, mint a nürnbergi zsidó törvények. Ellentétben az egyes szlovák politikusok állításaival, tartalmukat tekintve nem a szabad világ, a demokrácia, jogállam és jog előtti egyenlőség eszméinek megtestesítői, hanem éppen ellenkezőleg, annak tagadása. Jól szimbolizálják ezt azok a marhavagonok, amelyekben Csehországi kényszermunkára deportálták a magyarokat, hisz pár évvel korábban ugyanilyen vagonokban vitték el a zsidókat is, gyakran ugyanazok a karhatalmisták, csak még más egyenruhában. (…)

Ez a joggyakorlat nem maradhat érvényben! Ezt Szlovákiának mielőbb orvosolni kell, ha meg akarja őrizni demokratikus jellegét és nemzetközi hitelét!

A szlovák államnak kárpótolnia kell a magyar közösséget a háború után a magyarokat közösségeként ért sérelmekért, és az egyéni sérelmekért is! Ez lehet szimbolikus bocsánatkérés, egyfajta erkölcsi megkövetés, de akár anyagi kártérítés is. Szlovákiának végre szakítania kellene a dekrétumok szellemiségével! (…)

A Beneš-dekrétumok máig hatályos kitételeinek tényleges jogrenden kívül helyezése, a társnemzeti státuszunk rendezése, nyelvünk hivatalossá tétele az általunk lakott régiókban, és olyan területrendezési modell megalkotása, amely számunkra is biztosítja a fejlődést és a megmaradást, nyelvben, kultúrában, nemzeti közösségben. Szlovákia Alkotmánya preambulumában olvasható nemzeti paradigma megváltoztatása. Polgári alapon nyugvó Alkotmány létrehozása, a felvidéki magyarság társnemzeté nyilvánítása és azon régiókban, ahol az összlakosság legalább húsz százalékát alkotjuk, a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tétele. A kettős állampolgárság intézményének visszaállítása a Fico-kormányok előtti formában, hogy bárki az országban szabadon erősíthesse meg e jogi köteléket az anyanemzete irányában úgy, hogy ne kelljen attól tartania, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát és mindazon jogokat és anyagi javakat amelyek az ő adójából és állami elvonásaiból is képződtek.

Mindezt most, 2020-ban kötelesek vagyunk az asztalra tenni, napirenden tartani és mindent elkövetni azért, hogy változás történjen.

Lehet, hogy ez nem fog menni egyik napról a másikra, de nekünk az a kötelességünk, hogy hallgassuk a hangunkat, világosan megfogalmazzuk a céljainkat, hogy mindnyájan közösen, egymást támogatva és erősítve küzdjünk, harcoljunk az igazunkért és a céljainkért. Azért, hogy közösségünk végre olyan megbecsülést, olyan státust kapjon, amely megilleti! Szlovákiának végre valahára meg kellene változtatnia a nemzetállami paradigmát, más alapokra helyezni az országot, az államot, hogy itt Szlovákiában mi magyarok is egyenrangú polgárokként és úgy élhessünk, hogy jól érezzük magunkat és ne lebecsült, alávaló embereként kelljen élni az életünket, hanem partnerként, olyan emberekként, akikre a szlovákok is felnéznek. Hogy velük együtt, közösen tudjuk építeni, szépíteni, jobbá és gazdagabbá tenni régiónkat és az egész országot. (Fotók forrása: ma7.sk/Radi Anita)

forrás: mkp.sk