A Most-Híd elnöke, Bugár Béla a Webnoviny.sk portálnak többek közt a 2012-es év történéseiről, pártja esélyeiről, az MKP és a Most-Híd közti viszonyokról, a Beneš-dekrétumokról nyilatkozott. Az alábbi összefoglaló a beszélgetés alapján készült.
A 2012-es évi történések kapcsán a pártelnök megjegyezte, hogy azok leginkább negatívak voltak: az egyenadó megszüntetése, a jogi személyek adójának, a járulékok és némely illetmény felemelése, a szerződéses munka és a magánvállalkozók helyzetének megnehezítése mind negatív információ volt az emberek többsége számára. A problémák megoldásáról nem is beszélve. A világon mindenütt másutt igyekeznek a meglévő problémákat megoldani, a Fico-kormányról ez azonban nem mondható el. Ez a kormány egy probléma megoldásával újabb problémákat gerjeszt, s az élet egyre nehezebb és nehezebb lesz − nyilatkozta a vegyes párt elnöke. Bugár azt állítja, másként is lehetne mindezt csinálni. A konszolidáció elsősorban akkor lehet sikeres, ha a kiadási oldalon történik megtakarítás. „Minek ad a Smer a válság idején − amikor tudjuk, hogy a gazdaság nem fog úgy működni, mint azelőtt, hogy lelassul a gazdasági növekedés − a közigazgatásra 500 millió euróval többet? A konszolidálás során nekünk nem volt lehetőségünk arra, hogy 120 milliót szétosszunk tíz − ebből néhány közelálló − cégnek, amelyek azután dicsérik az adóemelést.”
A pártelnökségről, a választásokról és a népi platformról
Bugár Béla arra a kérdésre, meddig szándékozik a párt élén állni azt nyilatkozta, amíg nem lesz olyan utódja, aki problémamentesen képes lesz továbbvinni a pártot, és élvezni fogja a választók bizalmát is. Azt állítja az utód keresése nem olyan egyszerű dolog, de dolgoznak az ügyön. Bugár optimistán nyilatkozott az északi országrészekben történő pártépítéssel kapcsolatban is. Délen viszont még mindig tart a versengés pártja és az MKP között. „Három hónappal ezelőtt kerületi elnökeink első ízben fordultak az MKP kerületi elnökeihez a megyei választások kérdésében. Vannak, akik szívesen tárgyalnának velünk, de hat járás tartozik alájuk, s abból kettő nem akar tárgyalni velünk. Az ok a párt elnökének, Berényi Józsefnek a hibája. Ő ugyanis mindig azt nyilatkozza, hogy ez nem központi kérdés, a regionális szerveknek kell dönteniük. De azok felülről semmilyen jelzést nem kaptak. Mi olyan jelzést küldtünk, hogy próbáljanak meg együttműködni azzal a feltétellel, hogy abbahagyják a kiabálást, hogy árulók vagyunk.” Bugár szerint azokban a járásokban, ahol az MKP erős maradt, mint pl. Dunaszerdahelyen vagy Komáromban, a párt regionális szervei nem akarnak velük együttműködni. „Kérdés azonban, hogy nem kellene-e megegyezni abban, hogy ha nem állítunk teljes listát, akkor ők sem. Egy biztos, ha itt nem lesz együttműködés, akkor lehetetlenné válik a további választások során is az együttműködés.”
A köztársaságielnök-választás kapcsán a vegyes párt elnöke azt mondja, lát esélyt arra, hogy az ellenzék megegyezzen egy közös jelöltben. Minden csak a megfelelő politikai akaraton múlik, de nemcsak a pártok között, hanem az egyes pártokon belül is. Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Szlovákiában egy magyar legyen a köztársasági elnök, azt felelte: jelenleg még nem. Úgy véli azonban, hogy a szlovák társadalom fejlődni fog ebben a tekintetben. „Amikor 98-ban először bekerültünk a kormányba, olyan fenyegetéseket is kaptunk, hogy útban hazafelé ki tudja, mit történik majd velünk. 2002-ben már az a kérdés is felmerült, mi lenne, ha egy magyar lenne a parlament elnöke. Vagyis lassan fejlődnek a dolgok, nagyon lassan.”
Bugár úgy véli, a jobboldali népi platformnak van esélye arra, hogy a következő parlamenti választások során legyőzze Ficót. Ehhez persze mindegyik pártnak a maximumot kell hoznia. Bugár szerint előrelépésnek számít, hogy elfogadták az alapdokumentumot és hogy bizonyos kérdéseket közösen terjesztenek elő. A választási koalícióról azonban még nem akar beszélni. Ezt hosszú tárgyalássorozatnak kell majd megelőznie. Úgy véli azonban, csak azért szövetséget létrehozni, hogy erősebbek legyenek, kevés.
A magyarokról és a Beneš-dekrétumokról
Bugár azt állítja, annak oka, hogy eddig még nem terjesztették elő a kisebbségi törvényt nem az, hogy elégedettek a helyzettel, hanem hogy kivárják a kormánypárttal ez ügyben folytatott tárgyalások végét. A vegyes párt elnöke úgy véli, a jövőben továbbra is folytatódni fog a magyarok létszámának csökkenése, amit megállítani nem lehet, csak lassítani. Arra a kérdésre, szerinte miért gyorsult fel a magyarok létszámának csökkenése Szlovákiában, Bugár azt válaszolta: „most 60 ezer magyarral, tíz éve pedig 40 ezer magyarral volt kevesebb, mert nagyon sok fiatalnak, akik arról döntenek, hogy milyen iskolába írassák a gyereküket, gondjaik voltak a szlovák nyelvvel. Ezért meggyőződésük, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban nem lehet elég jól megtanulni szlovákul. Ezért az egyedüli út, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovákot második nyelvként vagy idegen nyelvként oktassák. Így a gyerekek gyorsabban megtanulják a nyelvet, nem ragozni tanulnak, hanem főleg beszélni. Vagyis az iskola az asszimiláció felgyorsulásának legfőbb oka. Mert annak, aki szlovák iskolába jár, már nem lesznek olyan magyar gyökerei, a gyereke már nem is fog magyarul tudni, automatikusan szlovák nemzetiségűnek fogja már magát vallani. Ez persze, mindenkinek a saját döntése, csak kár, hogy a kisebbség, amely nyelvével, kultúrájával gazdagítja az országot, csökken. Nem akarom azt mondani, hogy eltűnik, de csökken.”
A szlovák-magyar viszony margójára Bugár megjegyezte, hogy a válság és a belső gondok jelenleg elvonják az energiákat a nemzetiségi témák gerjesztésétől. Az Orbán-kormánynak azonban jövőre már csak egy éve lesz hátra a választási időszakból. Ha majd közelednek a választások, szerinte, sokkal nagyobb hangerőt kapnak majd bizonyos témák a magyar oldalról, amire majd reagálni kell. Kérdés, hogyan fog erre reagálni a kormányfő, Robert Fico. Bugár a tárgyalásokat ajánlja a kettős állampolgárság kérdésében is. „Orbán miniszterelnök és Fico kormányfő megegyeztek, hogy most nem fognak erről tárgyalni, miközben ez a probléma megvan. Háromszáz ember elveszítette a szlovák állampolgárságát. A legtöbben ebből nem magyarok. Az emberek elveszítik az állampolgárságukat csupán azért, mert az első Fico-kormány egy nagyon rossz törvényt fogadott el, és a Radičová kormány ezt nem tudta megváltoztatni, olyan emberek miatt, mint Procházka, az Egyszerű emberek és Független Személyiségek képviselői, vagy a kormányból például Lipšic.” Véleménye szerint, ha jövőre politikailag nem éppen jó hangnemet kap majd ez a téma, akkor ez időzített bombaként az esetleges megegyezés kárára lehet.
A Beneš-dekrétumok megnyitása Bugár szerint olyan lenne, mint a Pandora szelencéjéé. Szerinte úgy kellene megoldani az ügyet, ahogyan azt tette Magyarország és Szlovákia parlamentje a zsidó hitközség ügyében. Szili Katalin és Pavol Hrušovský parlamenti elnöksége idején a két parlament egyazon napon elfogadott egy határozatot, egyfajta bocsánatkérésfélét a múltban elkövetett hibákért. Bugár úgy véli, szimbolikus kártérítésről is lehetne szó benne, hasonlóképpen, mint a zsidó hitközség esetében. Vagyis létrehoznának egy pénzcsomagot, amit azután kulturális célokra lehetne fordítani. „A magyarokat leginkább az bosszantja, hogy a Beneš-dekrétumokra szlovák részről többnyire úgy néznek, mint valami szent dologra, ami teljesen rendben volt” − fűzte hozzá Bugár.