Dunaszerdahelyen Szent István napján került sor a Zenta, 1697 című rockopera felvidéki bemutatójára. A török felett aratott győzelmet bemutató színpadi alkotásnak további felvidéki vonatkozása, hogy annak zenéjét a Mátyusföld szülöttje, Szarka Gyula Kossuth-díjas művész szerezte.
Ha visszatekintünk arra, hogy a Ghymes alapítójaként is ismert Szarka Gyula korábban több Petőfi-, Balassi- és Csokonai-verset zenésített meg, s ezt követően zenét írt Arany János Toldijára, majd a magyarok őstörténetéről szóló „Álmos-legendát”, akkor a Zenta, 1697 szépen illeszkedik nemzeti múltunk, hagyományaink színpadi megjelenítésének sorába.
A darabot Pataki András rendezte, a szöveget Szálinger Balázs írta, az előadást a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház közösen vitték színpadra. A főbb szerepeket Nagy Gábor (Sigbert Heister osztrák hadvezér), Szomor György(Tököly Imre kuruc hadvezér), Kósa Zsolt (francia mérnök), Stéphanie Schlesser (a francia mérnök lánya), Vastag Tamás (magyar huszárezredes), Békefi Viktória (zentai asszony, Laczó Tamás felesége), Wischer Johann (Borisz Petrovics szerb kapitány), Papp Attila (Laczó Tamás magyar huszár), Horányi László (Elmasz Mehmed nagyvezír), Savanyu Gergely (Savoyai Jenő fővezér) alakítják. Mintegy 60 főből áll a teljes előadói gárda, köztük a Sopron Balett és a Sopron Táncegyüttes tagjai, valamint vajdasági táncosok is.
A rockopera ősbemutatója tavaly ősszel volt, természetesen Zentán. A dunaszerdahelyi előadásra néhány nappal az esztergomi bemutató után kerül sor.
A zentai csata nemcsak magyar diadal volt, Európa-szerte ünnepelték a győzelmet, hiszen 1697. szeptember 11-én a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő német-római császári hadvezér vezetése alatt megfékezte a török veszedelmet. Sok múlott ezen a csatán, nem kevesebb, mint hogy keresztény marad-e Európa? Egy olyan kérdés, amely 21. században is nagyon aktuális…
Erről szól a Zenta, nagyszerű zenével és kiváló művészek előadásában. A sikeres rockoperákban mindig jelen vannak a személyes konfliktusok, szerelmi vívódások, és az adott kor helyzete és lélektana is. Így van ez ebben az esetben is, amelyben a darabban szereplő francia lányt francia szereplő alakítja. A személyi konfliktust az jelenti, hogy a francia lány a keresztény seregben keresi eltűnt hadmérnök apját, akiről kiderül, hogy az jó pénzért a töröknek dolgozik, a lány pedig egy magyar katonatisztbe szeret bele…
A dunaszerdahelyi közönség vastapssal jutalmazta az előadást. Aki szívesen megnézné a rockoperát, annak jó hír, hogy a Zenta, 1697 még az idén bekerül a Soproni Petőfi Színház repertoárjába is.